Elkészültek a közlekedésmandalák. 

Megszenvedtem velük. A netem finoman szólva ramaty, a vidéki élet áldása. A rendszeres kapcsolatot Facebook-on és mélen a telefonommal tudom elérni. Ez egy hagyományos készülék, pár centis kijelzővel. Így amikor a megrendelő átküldte a fotót, hogy és ezt 13 centibe meg tudnám-e, finoman szólva nem a reális képet látva döntöttem úgy, hogy igen. Ami azt illeti, megfizettem az árát. 

Amikor rájöttem, mit vállaltam, elkezdtem halogatni. Aztán, amikor már nem húzhattam tovább, nekiálltam, és végül kiderül,t hogy annnnnyira azért nem volt nehéz, de azért de. Mindegy, a lényeg, hogy készen vannak, most már csak kettőre szalagot kell tennem, hogy fellógathassák a visszapillantóra, kettőt meg ...

Készülnek a közlekedés-mandalák. Izgalmas: átlátszó persze, 13 centis, olyan, mint a mécsestartó, csak valahogy majd fel kell függeszteni a kocsiban. Majd kiderül, hogyan :) .

Még izgalmasabb egy 30 centis mandala, amit strasszokkal kell majd kiegészíteni: a csakrákat jelölendő. Na, ez megint olyan, amikor a megrendelő kitalálmánya miatt kell továbblépni, és kitalálni valami újat, amit aztán be lehet építeni a későbbiekben a mindennapokba. Nem kifejezetten vagyok híve az üvegképek ilyeténképpen való "felturbózásának" - egyszer valakinél azt láttam, hogy tollat (!!!!) tett bele - , de mandaláknál bizonyos speciális esetekben elmegy... 

Szóval ment a ragasztható strassz-vadászat, azaz egy új beszállítót kellett keresnem, meglátjuk, ...

Nem volt könnyű választani, és én - bevallom - mindig kellő kajánsággal élvezem szegény kedves megrendelő kínlódását. Mert tudom, hogy ilyen gond akkor van, ha mind nagyon tetszik, és - bevallom - az mindig hihetetlenül jó érzés. Azt vallom, hogy az igazi elismerés az, mikor megveszik, amit csináltál. Nem, nem anyagias gondolkodás ez, csak realista. Az emberek kedvesek, és szeretnek kedvesnek lenni. Meg aztán, amikor azt mondja, hogy szép, amit csináltál, talán csak ahhoz képest méri, hogy annál szebb, mint amit esetleg ő tudna csinálni. De amikor áldoz arra, amit alkottál (és itt a szóhasználat lehet nagyon is jogos, a mai világban), azért, hogy azzal ajándékozzon, vagy azzal díszítse az otthonát, amit Te készítettél, na akkor tudhatod, ...

Vannak olyan szülők, akik sokat segítenek egy oviban, hogy kicsit könnyebb legyen az élet. Vagy csak hogy egy-egy program megrendezhető legyen. Az óvónők szeretnék meghálálni ezt a segítséget, és úgy gondolták, egy-egy mandala mécsestartó méltó kifejezése lenne ennek :). 11 darabra érkezett megrendelés, de persze kicsit többet csinálok. Kérték is, hátha valaki még eszükbe jut. Meg én is szeretem, ha van egy kis "készlet" :).

Ezeket csináltam most, meg van még négy darab készen. Lehet válogatni :).

Megrendelték az egyik mandala mécsestartót is. De mivel tudom, hogy a megrendelő kékes-ezüstös párti, felajánlottam, hogy megcsinálom neki ilyen színekben. Na könnyű volt, mert ezt is elkezdtem már. Nem tehetek róla, ez nálam ilyen becsípődés. Mindent el kell készítenem hideg és meleg színekkel, illetve ezüst meg arany változatban is. Csak azt még nem fejeztem be, de most itt volt a ragyogó alkalom - költözés ide vagy oda :P.

Elköltöztem, még nincs netem otthon, ez az egy-két hét kicsit necces :).

Azt hittem,miután kész lett a harmadik mandala, hogy már nem festek ott, csak majd itt. De kiderült, hogy nem olyan lett a zöld, mint amit várt a megrendelő (simán megtörténik, senki se hibás). Úgyhogy gyors kitalálni a következőt, és meg is festeni, mert költözés után kell egy-két hét, mire festőképes egy lakás. 

Valamikor rá voltam indulva az élet virága motívumra, el is kezdtem két mandalát, egyet ezüst, egyet arany alappal. De nem tudtam befejezni. Tulajdonképpen nem tudtam eldönteni, milyen is legyen tovább. De most, az ékköves-cukorkás mandalák ötletet adtak. Úgyhogy jó kis szivárványos lett, és naná, hogy akkor már muszáj volt megcsinálni az arany ...

Kész van a harmadik. Nekem tetszik, bár persze mondhatnánk, hogy nem az a lényeg, fontos, hogy a megrendelő elégedett legyen, de ez azért nem egészen így van. Először is, azért lettem üvegfestő, hogy jól érezzem magam, miközben szépeket alkotok :). Másodszor pedig nagyon is hiszek abban, hogy az alkotó lelkiállapota meghatározza az alkotás "rezgését", ami egy mandalánál még annál is fontosabb. Márpedig ki rezegne jól, ha utálja, amit csinál??

Az eredmény pedig:

Most pedig jöhet az akasztó-ragasztás és a dobozkészítés. Csakis egyenként, külön dobozba téve merem szállítani, postára adni mg főleg :).

Elméletileg költözöm, de az a biztos, ami már megtörtént, főleg így, hogy nekem fogalmam sincs róla, hogy ha igen, mikor. De ...

Lassan a költözködésre készülök. Még nem a pakolással, csak a szálak elvarrásával, az utolsó tennivalókkal a városban, az utolsó vállalások befejezésével. Elég sok :). És persze a felfordulás is egyre nagyobb a lakásban. Így egyre nehezebb megszervezni a festést. Pedig muszáj, mert most megrendelés van. Igyekeznem kell, hogy viszonylag megszáradjanak, mire utazom: postára persze még nem lesz adható, de nem mindegy, mennyire kell majd vigyázni rá útközben. Ezért örülök, hogy ezenközben a bőségmandalával végeztem. Mert végül nem azok a mandalák lettek megrendelve, amiket választottunk. Egy 22 cm magas polcra fognak kerülni, kellemes megvilágításban, így 20 centis körben gondolkodhattunk csak, így megváltoztak a paraméterek, ...

Tegnap reggeltől estig festettem. Ez kicsit baj, mert millió más dolgot kellett volna feltétlenül és sürgősen megcsinálni, de képtelen voltam abbahagyni. Ma (de legkésőbb holnap) készen leszek még eggyel, de a cukorkás most is megvan.

Bár már nem cukorkáknak hívom őket, hanem inkább ékköveknek. Mióta elkezdtem rajzolni-festeni, és megláttam, micsoda tökéletes módon állították össze ennek a mandalának a színeit. A három alapszín, a piros-sárga-kék, és ezek "keverékei", a lila, narancs és a zöld egymás mellé sorakoztatása annyira logikus, és a végeredmény persze olyan izgalmas, hogy előléptettem :). És annyira lenyűgözött a minta, hogy maamnak is muszáj volt megcsinálnom!

Megszáradt az angyalkám, így be tudtam fejezni. Csak fényképezni volt nagyon nehéz. Fellógatod az udvaron egy fára - hogy elég legyen a fény -, miközben fúj a szél...